Chili sin carne

Mostanában jól bevásároltunk piros babból, mert kaptunk olcsón olyat, hogy egy hónap múlva lejár a szavatossága. Baja persze nincs ettől, csak kicsit öreg - tovább kell főzni, és előfordul, hogy kevésbé egyenletesen puhul meg, mint a frissebb. De azt kibírjuk. Úgyhogy főztem egy nagy adag csilis babot vega módra - tofuval. Bevallom, hogy a csilis babba általában kész csili-fűszerkeveréket szoktam használni, de most direkt nem tettem ezt, hogy "igazibb" kaja kerüljön a blogra. A végeredmény fölséges lett, csak kicsit megmozgatta a gasztrointesztinális rendszerünket. De ebbe törődjön bele az, aki csilis babot akar enni.

Hozzávalók

• kb. 75 dkg piros bab
• pár babérlevél
• 25 dkg tofu
• olaj
• 2 fej vöröshagyma
• 4-5 gerezd fokhagyma
• nyers csilipaprika ízlés szerint
• 1 kis rudacska fahéj
• 1 teáskanál római kömény
• 1 csapott evőkanál koriander mozsárban megtörve
• 1 púpos teáskanál őrölt csípőspaprika
• 1 teáskanál füstölt pirospaprika
• 1 teáskanál oregano
• 4-5 evőkanál paradicsomsűrítmény
• 1 csapott evőkanál vegyes szárított zöldség
• só

Tálaláshoz

• tejföl
• füstölt sajt
• korianderzöld vagy petrezselyemzöld

Elkészítés

A babot legalább 8 órán át áztatom, majd bő vízben megfőzöm a babérlevéllel. Kuktám nincsen, úgyhogy azt nem használok. Néha - mint most is - azt csinálom, hogy egyszer felforralom, aztán a lángot eloltva hagyom állni a meleg babot, és fél óra vagy több idő múltán gyújtok csak alá - ezzel energiát lehet spórolni. Máskor nem próbáltam, de most a bab áztatóvizét is kiöntöttem, aztán az első forralás vizét is, és új vízben főztem készre. Így állítólag gyomorkímélőbb. Egy kiló babot főztem meg, de nem mindből lett csili, mert nem fért volna bele az edénybe, amiben a szószt csináltam; amellett nem is árt, ha másra is jut a babból. (A maradék gy részéből babpástétom lett; a másik részét lefagyasztottam csak úgy natúrban.)
Amikor a bab már jó úton van a puhulás felé, nekilátok a hozzávalóknak. Bő olajat forrósítok, beleszórom a római köményt és a fahéjat, aztán megfuttatom benne a kockákra vágott hagymát a tört korianderrel. (Ha gyárilag őröltet használsz, az inkább egy kicsit később kerüljön bele, meg ne égjen.) 1-2 perc után hozzáadom a finomra vágott fokhagymát és nyers csilit.
(Itt álljunk meg egy szóra. A csili akkor jó, ha csilis - hogy kinek mennyire, az ízlés kérdése. Én most kevés, de méregerős nyers csilit használtam: egy aprócska (cseresznyényi) habanero paprikát, valamint kb. 1 centis darabot egy nága dzsolokiából. Ezeket tavaly termesztettem, és a mélyfagyasztóban tároltam azóta. Nagyon finomra vágtam őket. Pont tökéletes lett a végeredmény csípőssége és íze. Ha kis peperoni-paprikákat használtam volna, abból 4-5 darab nyugodtan belekerülhetett volna a fazékba, vagy 2 nagy hegyes-erős zöldpaprika.)
További 1-2 percet pirítom nagy lángon, aztán beleszórom a csípős és a füstölt pirospaprikát (itt jöhet bele az őrölt koriander is), majd hozzáadom az előzőleg kézzel túrószerűre szétgyurmákolt tofut. Beleteszem az oreganót is, jó alaposan megsózom, és 5-10 percig pirítom nagy lángon sűrűn kevergetve, hogy a tofu kapjon egy kis színt. Ezután hozzáadom a paradicsompürét, és még 1-2 percet sütöm ebben a félszáraz állapotában. A füstölt paprikáról már korábban is áradoztam; ennek a csilinek is elképesztően jót tett.

Ha minden jól jött ki, és a bab közben puhára főtt, akkor elkezdem átkanalazni a főzőfazékból ebbe az edénybe, annyi lével együtt, amennyi jól esik. Belekeverem a zöldségszárítmányt (Vegeta és rokonai is tökéletesen megfelelnek, csak kicsit több kell belőlük, és aztán a sóval óvatosan kell bánni) Kóstolgatva utánsózom (hiszen a babot só nélkül főztem), aztán még 5-10 percig hagyom rotyogni, hogy az ízek jól összebarátkozzanak.

Miután elkészült, tányérra kiszedve adok rá egy kis tejfölt, megszórom kevéske reszelt füstölt sajttal (így persze már nem vegán a végeredmény), és korianderlevéllel díszítem. Sima kenyérrel ettük, de rizzsel is jó lenne, meg persze tortillával is.